Ebben a bejegyzésben a különböző buszfajtákat fogom górcső alá venni, főként méret szempontjából.
Azt szerintem mindenki tudja, hogy vannak szóló és csuklós autóbuszok.
Vezetés szerint is jelentős különbségek vannak a két típus között..
Pl. ha szólóbusznál belenézel a külső tükrökbe, mindig látni fogod a buszt oldalát teljes hosszában a tükör vonalától a busz végéig, csuklós busznál ez nem így van.
Nem, nem azért mert messzebb van 😎, hanem, mert a tükrökben kanyarodás közben a belső íven látod a buszt teljes hosszában, míg a külső íven csak a csuklóig látsz hátra. ezzel együtt a holttér is változik.
1. ábra Amit a buszvezető lát a tükörben kanyarodás közben
1) Vegyük először a szóló buszt:
A jármű hossza általában kb. 10 és 15 m között változik.
Szélessége maximum 2,55 m, magassága maximum 4 m lehet.
A tengelyek száma szerint lehet két vagy háromtengelyes.
Háromtengelyes esetén az A és C tengelyek is kormányzottak.
Az A tengely előtt és a B, -háromtengelyes esetén C- után túlnyúlások vannak, ami az első illetve hátsó lökhárítóig tart. Igazság szerint a busz elején a legelső pont a tükrök vonala, a túlnyúlás így addig számolandó.
A buszvezető az A- kormányzott- tengely előtt foglal helyet kb. 3 méterrel.
De miért fontosak a túlnyúlások?
Ismerkedjünk meg egy új fogalommal, amit a "szakzsargon" csak farsöprésnek nevez.
Ez tulajdonképpen a túlnyúlás oldalirányú elmozdulását jelenti kanyarodás közben.
Úgy kell ezt elképzelni, hogy előremenetben a kanyarodás külső ívén a hátsó túlnyúlás oldalirányban kitér.
Hátramenetben meg az első túlnyúlás "kaszál" oldalirányba a kanyarodás külső ívén.
Éppen ezért is fontos, hogy kanyarodás megkezdése előtt tükörbenézéssel, illetve körbenézéssel győződjünk meg arról, hogy a farsöprés zónájában senki/semmi nem tartózkodik, illetve nem is fog addig odaérni.
Mire gondolok itt?
Pl. egy balra bekanyarodáskor álló helyzetből az útkereszteződésben előszeretettel kerülnek ki, motorosok, biciklisek, de még személyautók is jobbról. Gyalogosok is néha belépnek ebbe a zónába. Ha figyelmen kívül hagyjuk a farsöprést, akkor az éppen ott tartózkodó/haladó közlekedési partnert pillanatok alatt ki tudjuk téríteni oldalirányba, ezzel akár súlyos balesetet is okozva.
2. ábra Farsöprés iránya kanyarodás közben
Ilyen esetben ez kizárólag az autóbusz vezető hibája.
Ezt csak rendszeres tükörhasználattal tudjuk megelőzni.
Ugye, hogy rögtön mekkora különbség van egy személyautó vezetéséhez képest?
De mekkora is a farsöprés mértéke szólóbuszok esetén?
Nem egyforma, két tengelyes buszok esetén teljesen alátekert kormánnyal kb. 1 méter.
Háromtengelyes buszok esetén kb. 1,5 méter.
Jó esetben a busz hátuljára ez fel is van tüntetve...:
Vigyázz ... Kanyarodáskor 1,5 méter <------------>.
Ismerős?
Még egy dolog, amire a túlnyúlások jók, azaz előnyt tudunk belőle kovácsolni.
Az, hogy kanyarodás közben alatta el tudnak haladni tárgyak, pl a padka.
Azért, hogy minél ideálisabban tudjuk bevenni a kanyart, néha a padka fölé engedjük az elejét. Persze itt meg kell győződni, hogy a padka azon része szabad-e.
Lehet ott közlekedési tábla, tűzcsap, betondarab, stb.
2) De nézzük most, mi a helyzet a csuklós buszok háza táján:
Csuklós busz tudomásom szerint kétféle létezik, a húzó- illetve tolócsuklós.
A húzócsuklós esetében a motor az A és B tengely között, a padlószint alatt foglal helyet.
A motor a B tengelyt hajtja.
Tolócsuklós esetén a C tengely mögött foglal helyet a motor; a busz hátuljában és a C tengelyt hajtja.
Jó példa a húzócsuklósra az Ikarus 280, tolócsuklósra pedig a Mercedes Conecto.
Az Ikarus 280-as modell esetében kanyarodás közben a C tengely is fordul, emiatt megnő a farsöprés mértéke-> 1,1 m-re.
A Mercedes Conecto esetében a C tengely levágja a kanyart, a farsöprés mértéke kb. 20 cm,
Az Ikarus 280-as teljes hossza 16 méter, a Mercedes Conecto 19,5 m.
Szélessége és magassága megegyezik a szóló busz méreteivel.
A csuklós buszok vezetéséről, jellemzőiről egy későbbi bejegyzésben lesz szó.
